MAGMIA

Az ÉL-Ő húsba vájó tövisek ma is sebet ejtenek. Szívem adom szívednek, engedd, hogy élhessek. Megmutatta miként kövesd, azt, hogy semmi el nem veszhetett. Érted, mond kedvesem, ÉRTE-d? Ő BENNÜNK újjá született. Meddig akarsz szenvedni, nem ez az ÉLETed! Nem, ha mondom, jobbat küzdött Ö ki, ten neked. Mikor? Kiáltom, mikor ébredsz fel? Milyen keresztet… Tovább »

Eltelt a nap. Éltem én ma? Volt e a gondolatomban szeretet? Nyújtottam e segítő kezet? Hajtottam e ma fejet. Becsültem e magam oly annyira mint téged? Hittem a szívem üzenetének. Kiálltam e a mellet mi ajkamat szó ként elhagyta? Mondtam e köszönetet annak ki önmagát adta? Vagy ha bántottam megnyitottam e szívem bocsánatkérését? Láttam e… Tovább »