Kinek lába tapossa a MAGot

Kell e ahhoz nap, egy, külön? Mi békét kiált? Kedvesem! Lépted tapossa e a sarjadó hajtást? Ó, kedvesem, ezt te sohasem teszed, csak ezt hiszed, pedig minden lélegzeted MAGa az öröm! Már szóltam hozzád biztatón, most újra ezt teszem. BoldogSÁGra születtÉL, mint az ÖRÖM hirdető. Elég engedned, messze tőled a bút, haragot, félelmet. Mind azt mi sohasem létezett. A Teremtő szeretet mindent felemel. Azt hol lábaddal lépkedel, a Földet, az Anyai ölet. Ünnep legyen minden felkelő nap, minden pillanat. Zengd a létezés dalát, hogy magadra találj. Áld meg a Földet s az Ég minden csillagát.