Forrongó VÉR

Ádáz küzdelem, halál és vér. Minden csak ennyit ér? Sikoltó testek, elgörnyedt élet, mind ez, csak ennyit ér? Sírj kedves, ha van mi fájjon, sírj. Engedj utat a könnyeknek, tisztítsd meg magad Ö vele. Ne szégyelld ha fáj, éld meg, tiéd és mindenkié. Ám most már el-ÉG, Nézz felfelé. Magadban felfelé, lelked fényébe, hol ott vagyon az”ÉG”. Az izzó szeretet fényében ott, OTT, a lélek ki ten magad vagy, csak boldog és sohasem fél. Amit fájó kínnak láttál az emel felfelé. Míg meg nem érted léted mennyit ér. AJÁNDÉK minden perced, méltó vagy rá, csak kérd. MAG-ADtól kedves, hogy láss, tudj és bízva lépj. Lépj ott bent felfelé.