Eltelt a nap. Éltem én ma? Volt e a gondolatomban szeretet? Nyújtottam e segítő kezet? Hajtottam e ma fejet. Becsültem e magam oly annyira mint téged? Hittem a szívem üzenetének. Kiálltam e a mellet mi ajkamat szó ként elhagyta? Mondtam e köszönetet annak ki önmagát adta? Vagy ha bántottam megnyitottam e szívem bocsánatkérését? Láttam e az EMBERT annak kinek a TEREMTŐ megteremtette? Ejtettem e könnyet a távozóért? Adtam e utat a haladónak? Igen. Hálás vagyok minden pillanatért, ami megmutatta nekem, ÉLTEM MA! Holnap mi lesz? Ki tudja. Az csak a holnap. Ám ha a holnap újra ma lesz, ismét megteszem. Meghajtom fejem az Élet áramának. Szeretlek.