Lehetek e én magam a történet?

Sina szenved a házasságában. elhanyagoltnak és teljesen kifosztottnak érzi magát.
Mario a munkahelyén úgy érzi, hogy nemtörődnek vala de az idejével mégis kizsákmányoltként él meg minden pillanatot.
Hana iskolába jár, dolgozik és mindent megtesz, még is azt érzi, hogy a szülei nem törődnek vele.
Marknak egyetlen barátja van, akiről azt érzékeli, hogy nem törődik vele ám anyagilag kizsákmányolja.
Itt van négy történet. Mindenkinek a magáé, és természetesen ezt érzi a legnagyobbnak. Mit mutathatok meg neked erről? Nézd! Ami kiváltotta az érzéseket az különböző, ám maga az érzés, ha nevet kell adnunk neki, meggyező. Nemtörődés (el nem fogadottság, kitaszítottság, alulértékeltség…), kizsákmányoltság (megalázás, semmibe vevés, bántások…) megegyeznek. Maga a történet szinte teljesen mindegy. Aki elszenved hasonlókat az mint egy vevőkészülék, vagy mágnes, vonzza magához azt az érzést, ami megfelel ezekben az esetekben a maga kritériumainak. Fájdalmat akar. Ezt a történetre vetített gondolatok útján kapja meg és élheti át. (Furcsa világ ez, ami cseppet sem természetes. Emberi “alkotás”)
Nos, akkor visszatérve az eredeti kérdéshez. SENKI SEM AZONOS MAGÁVAL A TÖRTÉNETTEL! Hiszen csak önMAGával lehet azonos. Azzal a belső fénnyel, ami örök és sérthetetlen. Ha nem így lenne, soha, senki sem “gyógyulhatna ki” a gondolatai okozta fájdalmaiból!
Számtalanszor részem lehetett már abban a felemelő boldogságban, amikor ezt a megértésig elvezethettem a fájdalmaktól gyötört “testvérem”nél. Az, hogy én látom és hiszem a felszabadságolt a hozzám fordulónál még nem elég. Neki magának kel rálátnia a saját változtatásra kész helyzetére. Ez a közös feladatunk.
Kedves, aki most ezt olvasod, mond, hogy éreznéd magad, ha elszállnának a gondok a válladról. Egyszerre csak úgy eltűnnének. Ilyen varázsvesszőm sajnos nincs, de az amit átadhatok neked, többet ér ennél. Meglátod a dolgok mögött rejlő erőt, ami te magad vagy. Te dönthetsz merre haladsz.